Kinek és mikor ajánlott a masszázs?

Ma már masszázstechnikák sokasága közül választhatjuk ki a számunkra legmegfelelőbbet. Korunkban a masszázs reneszánszát éli, ami nem véletlen, hiszen ezek a gyógyító mozdulatok csodákra képesek: nemcsak izmainkra, bőrünkre és csontjainkra vannak jó hatással, de az idegrendszerre és a pszichére is pozitívan hatnak. Az ókori masszázstechnikákból fejlődött ki az újkorban elterjedt módszerek két nagy csoportja, a klasszikus-, és a reflexzóna masszázs. Mégis melyik típust válasszuk?

 

A klasszikus masszázs

A klasszikus masszázsnak öt alapfogása van: a simítás során eltünteti a vénában és a nyirokrendszerben pangó vért és nyugtatja az idegeket, a gyúrrással ki lehet lazítani a nagyobb izomcsoportokat, a dörzsölő mozdulatok hatására a bőr hízósejtjeiből hisztamin szabadul fel, amely a bőr kipirulásához, az érfal áteresztőképességének fokozódásához vezet, az ütögetéssel különböző betegségeket kezelhetünk (pl. hát és mellkas ütögetése segít a krónikus bronchitisben vagy az idősek tüdőgyulladásában), a vibrálással pedig csillapíthatjuk a fájdalmat és lazíthatjuk az izmokat. A lábak rázogatásával a hasüreg szerveit, izomzatát lehet befolyásolni.

 

A reflexzóna masszázs

A reflexzóna masszázs a szegmentális reflexek kialakításán alapul. Ezáltal a szervekhez, szervrendszerekhez elektromos inger érkezik, amely az adott szervek működését befolyásolja. Ennek a típusnak több változata ismert, így létezik kötőszöveti masszázs, periosteum-kezelés, kolon-terápia, talp-, illetve tenyérmasszázs. 

Kötőszöveti masszázs során a törzs különböző helyeinek tapintása során a beteg belső szerveink valamelyikét - epehólyag, gyomor, szív, tüdő - gyógyíthatjuk. A különböző szervekhez különböző zónák tartoznak, melyek sokszor szabad szemmel is látható kitüremkedések vagy besüppedések a testen.

A periosteum, a csonthártya kezelése is megoldható masszázzsal. Ez egy ritmikusan végzett, pontszerű nyomómozdulatokból álló masszásfajta, melyet a megfelelő csontfelületen végeznek. A nyomás fáj: ez a fájdalom elleningerként viselkedik, és - a központi gátló rendszer aktiválása révén - izomlazító, fájdalomcsillapító hatást hoz létre.

A kolonkezelés, a vastagbél masszírozás a has bizonyos pontjait érinti. Ezáltal befolyásolható a vastagbél idegfonatainak tónusa és perisztaltikája. Krónikus székrekedés, epeúti megbetegedések, nyombélfekély, stb. esetén javasolható. 

A talpmasszázs során a masszőr a talpat gondolatban kétszer öt zónára osztja, amelyekben a különböző szervterületek helyezkednek el. A talp bizonyos pontjainak erőteljes nyomása fájdalomérzetet vált ki: ennek hatására az elsődleges fájdalom csökken, a talp keringése javul, s jobb lesz a közérzet is. 

A tenyérmasszázs lényege, hogy a tenyér bizonyos pontjaira gyakorolt nyomás és a körkörös mozdulatok idegimpulzust váltanak ki, amely végül a gerincvelőbe, majd innen a megfelelő szervekhez, az agyhoz jut.

You are here: Home Mikor ajánlott a masszázs?